Máshol lennék

Írta: Oszi  |  Kategória: Videók

Tarány Tamás – ének
Joó László Joe – rap
Kecskés Roland Back – rap
Pacskó Ádám Paths – rap
Horváth Oszi ‘nosferato’ – billentyű
Parádi Albi ‘Evil’ – basszusgitár
Szaksz Ferenc ‘FerKOHO’ – dob
Keresztes Róbert ‘Krossy’ – scratch

Keverés és master: Bresaola Studios Budapest.
Hangmérnök: Nóniusz Gábor.
Klip: 2B Pictures / https://www.facebook.com/2BPictures

A koncertfelvételek Veszprémben az Expresszóban készültek, köszönjük nekik a helyszínt, és Halott Pénzéknek a koncertet!

Dalszöveg;

Back:

Indulnom kell újra érzem,
miért húz el a szívem nem értem.
Más volt nyáron és más lesz télen,
és mégis minden olyan maradt mint régen!
Ébredtem párszor nálad,
és én lettem párszor az ágyad.
Hol találkozik dél és észak?
Miért pont te vagy az a szép négy évszak?
Nem szabhat határt az egyenlítő,
csak búcsúzni mindig legyen kitől.
Hajnalban Párizsra emlékszem,
indul a gépem nem szabad elkésnem!
Dublinban fáztam, bőrig áztam,
Londonban metróban álltam.
Tengerpartra vágytam,
Mindig máshol lennék!

Refr: (Tamás)

Még mindig ugyanaz a szél fúj, én máshol lennék,
de ha visszafordulok, és nem vagy ott, utánad mennék!
Ha minden út elfogy a lábam alól, újat keresnék,
a távol nem feledtet, az lettem amivé tettél!

Paths:

A vitorla szélbe fordul, beborul az ég, szívesen lennék máshol,
a sok rút emlék szépre torzul majd, ha egy pillanatra elmélázol.
Én mennék veled lennék, de ide láncol ezernyi sok élmény,
amit ha újra megtennénk, egymásra unnánk a végén.
Viszek egy képet rólunk, hogy ilyenek voltunk fiatalok szépek,
ez marad meg, és nem a zivatarok amikor bárhol ránézek.
Ott élek majd benned, én mindig itt leszek hidd el,
de most neki vágok az útnak tiszta szívvel, erős hittel!

Refr.

Még mindig ugyanaz a szél fúj, én máshol lennék,
de ha visszafordulok, és nem vagy ott, utánad mennék!
Ha minden út elfogy a lábam alól, újat keresnék,
a távol nem feledtet, az lettem amivé tettél!)

Joe:

Azt mondtuk soha nem múlik el, most a búcsú hosszúra nyúlik,
elhalványul a mosolyod a távolban, ahogy a köd rá úszik.
Egy házibuli lett az élet, amiből lassan hazamegyünk végleg,
még mindig hajtana a vér, de már másfele húz a mérleg.
Egy szelfi a kupolán a térre, emlékszem még arra a télre,
amikor alig volt hó, és alig volt valami a hűtőben,
de mindig megoldottuk szűkösben.
Jött a sok külföldi üdvözlet, hogy neki jó, neki nem!
Neked köszönhetem, hogy már tudom hogy az nyer, aki mer!

Refr. (2x)

Még mindig ugyanaz a szél fúj, én máshol lennék,
de ha visszafordulok, és nem vagy ott, utánad mennék!
Ha minden út elfogy a lábam alól, újat keresnék,
a távol nem feledtet, az lettem amivé tettél!

 

Leave a Reply